Bevásárlóközpont helyett parkok, lakások és közösségi terek – több mint 13 milliárd forintnyi közcélú fejlesztéssel rajzolja át a XV. kerület egyik évtizedek óta elhanyagolt részét a Szilas Liget projekt, amely nem csak új otthonokat, hanem hosszú távon élhetőbb városrészt ígér Rákospalotának. A fejlesztő Bayer Construct szerint égető szükség van megfizethető új lakásokra, ez mostani kivitelezés ezt a célt szolgálja.
Az elmúlt években egyre ritkábban találkozni olyan városfejlesztési projektekkel Budapesten, amelyek nem pusztán lakásépítésben gondolkodnak, hanem egy teljes városrész hosszú távú működését, élhetőségét és társadalmi hatásait is számításba veszik. A XV. kerületben induló Szilas Liget beruházás ebbe a szűk körbe tartozik. A Bayer Construct cégcsoport fejlesztése nemcsak új lakóépületeket hoz létre, hanem több mint 13 milliárd forint értékű közcélú beruházással alakítja át a környék infrastruktúráját, zöldfelületeit és közösségi tereit is.
Egy évtizedek óta várt fordulat
A beruházás helyszíne – a Pólus Center és az Ázsia Center, a Szilas-patak és a Szentmihályi út által határolt terület – nem ismeretlen a kerület lakói számára. Évtizedek óta beépítésre szánt, ám ténylegesen kihasználatlan területről van szó, amelyre korábban egy újabb bevásárlóközpontot terveztek. A helyi építési szabályzat is „jelentős változással érintett területként” tartja nyilván, vagyis már korábban eldőlt, hogy a környék sorsa előbb-utóbb megváltozik.
A koncepció azonban gyökeresen átalakult. A fejlesztő már az akvizíció során arra a következtetésre jutott, hogy a XV. kerületnek nincs szüksége újabb kereskedelmi központra. Egy bevásárlóközpont napi szinten akár 8–12 ezer látogatót is vonzana, ami aránytalan közlekedési és környezeti terhelést jelentene. Ezzel szemben egy lakófunkciókra, zöldterületekre és helyi szolgáltatásokra épülő városrész kiegyensúlyozottabb forgalmat és élhetőbb környezetet eredményez.
Nem lakópark, hanem városfejlesztés
A Szilas Liget egyik legfontosabb sajátossága, hogy a fejlesztő következetesen komplex városfejlesztési projektként tekint rá. A több mint 13 milliárd forintos közcélú vállalás nem puszta kiegészítés, hanem a beruházás egyik alappillére. Ennek részeként jelentős közlekedési fejlesztések valósulnak meg. Ezek közé tartozik:
- Rákospalotai határúti körforgalom átépítése és forgalomtechnikai fejlesztése
- Szentmihályi út áteresztő képességének elősegítése M3
- Nyírpalota út folytatásának (Szilas park utca) átépítése
- Nyírpalota út – Szentmihályi út csomópont átépítése
- Szentmihályi út – Déli feltáró út csomópont kiépítése
- Létesülő épületek megközelítését szolgáló lakóutak kiépítése
- Kezelők által előírt plusz közműfejlesztések.
Mindez szorosan kapcsolódik a zöldfelületek fejlesztéséhez. A lakóépületek és a Szilas-patak között egybefüggő, több mint 14 ezer négyzetméteres közpark jön létre, miközben összesen mintegy 80 ezer négyzetméternyi teljes értékű zöldfelületet alakítanak ki. Játszóterek, szabadtéri sportpark, futópálya, napozóterületek és közhasználatú kutyafuttatók teszik teljessé a képet. A parkolók épületen belül kapnak helyet, így a felszíni zöldterületek nem sérülnek.
Tudatosan visszafogott beépítés
A beruházó döntése, hogy nem használja ki a jogszabályok által megengedett maximális beépíthetőséget, ma még ritkaságszámba megy. A cél nem a terület „kimaxolása”, hanem egy levegős, hosszú távon is élhető városrész kialakítása.
A lakásszám növekedése önmagában nem jelent automatikusan népességrobbanást. Budapest lakossága évek óta csökken, miközben a háztartások száma nő, hiszen egy lakásban ma jellemzően kevesebben élnek, mint korábban. A XV. kerület országos összevetésben is viszonylag alacsony népsűrűségű, miközben a fiatalok aránya csökken, az idősebb korosztályé pedig nő. Ebben a helyzetben az új, korszerű és megfizethető lakások nem terhelést, hanem megújulási lehetőséget jelentenek.
Égető szükség van megfizethető lakásokara
A XV. kerületben a lakásállomány jelentős része elöregedett. A kerületben már a 2000-es évek óta rendkívül alacsony az új lakásépítések száma, ez a tendencia pedig 2024-ben tovább erősödött. Eközben az újlakás-építések száma az elmúlt évtizedekben rendkívül alacsony volt. A fiatalabb korosztály jelentős része kiszorult a lakáspiacról, a kerület pedig demográfiai kihívásokkal szembesül.
Országos összevetésben sem kedvezőbb a kép: statisztikai adatok szerint Magyarország az európai átlaghoz képest az egyik legalacsonyabb építési aktivitást mutatja. 2024-ben országosan mindössze valamivel több mint 13 ezer lakás készült el, ami arányait tekintve töredéke a nagyobb európai piacokon tapasztalható volumennek.
A lakásépítések visszaesésének hátterében több tényező áll: beszűkült a hitelkínálat, jelentősen megemelkedtek a kivitelezési költségek, csökkentek a kivitelezői kapacitások, miközben a fizetőképes kereslet is érezhetően visszaesett. Bár a családtámogatási programok megjelenése, az 5 százalékos áfa alkalmazása és a banki hitelezés fokozatos újra indulása mérsékelt javulást hozott, 2024-ben ismét megtorpantak a beruházások. A befektetői kereslet csökkenése, a magas hitelkamatok és a továbbra is drága építőipari költségek együttesen fékezik az új fejlesztéseket.
Ugyanakkor égető szükség van megfizethető, Otthon Start-kompatibilis lakásokra. Ezek a fejlesztések a fiatalok számára modern és elérhető lakáslehetőségeket teremtenek. Hasonlóan a X. kerületi Kincsem Lakóparkhoz, ahol a lakások több mint 90 százaléka már értékesítésre került, ami előremutató módon járul hozzá a kerület további demográfiai fejlődéséhez.
Demográfia és közszolgáltatások
A kerületben az elmúlt években hat óvoda bezárására is sor került a csökkenő gyereklétszám miatt. A Szilas Liget ezen a téren is változást hozhat. A fejlesztés részeként egy hatcsoportos bölcsőde épül, amely elkészülte után térítésmentesen az önkormányzat tulajdonába és üzemeltetésébe kerül. Emellett az épületek földszintjén lehetőség nyílik háziorvosi rendelő kialakítására, javítva a helyi egészségügyi ellátás elérhetőségét.
A közcélú fejlesztések körét tovább bővíti az a 1,7 milliárd forintos szabadfelhasználású hozzájárulás, amelyet a beruházó a XV. kerületi önkormányzat számára fizet. A képviselő-testület már megszavazta az együttműködési megállapodást, amely jogi garanciát jelent arra, hogy a vállalt fejlesztések valóban megvalósulnak.
Fenntarthatóság és együttműködés
A Szilas Liget esetében a fenntarthatóság nem kommunikációs fogás, hanem műszaki alapelv. Az épületek fűtését és használati melegvíz-ellátását távhő biztosítja a FŐTÁV-val együttműködésben, miközben geotermikus kutatófúrás is indult. Amennyiben a geológiai adottságok lehetővé teszik, a megújuló energia akár a teljes hőigényt fedezheti. Ez nemcsak a projekt lakóinak, hanem közvetve egész Budapestnek előnyös, hiszen csökkenti a fosszilis energiahordozóktól való függőséget.
A közlekedési hatástanulmányok és szimulációk igazolják, hogy a tervezett úthálózati fejlesztések biztosítják a forgalom folyamatosságát. A Budapest Közút Zrt.-vel, a Budapesti Közlekedési Központtal (BKK), valamint a kerülettel folytatott egyeztetések során a beruházó nyitott arra is, hogy akár közösségi közlekedési eszközök beszerzésével járuljon hozzá a mindennapi működéshez.
Forrás: index.hu
Az eredeti cikk a következő linken tekinthető meg: https://index.hu/gazdasag/2025/12/16/ingatlan-igatlanpiac-ingatlanfejlesztes-ingatlanberuhazas-bayer-construct-szilag-liget-uj-lakas-ujlakas-epites/